Nagyon forró befektetési sztori az urán, nem csak a zöld átállásban betöltött kulcsszerepe nyomán megugró kereslet miatt, de a kínálati aggályok és egy nemrég elfogadott amerikai törvény is is a jövőbeli ellátási hiány irányába mutatnak. Ráadásul van egy tőzsdén kereskedett alap, aminek a grafikonja rendkívül izgalmasan néz ki most - jöhet a kilövés?
A digitalizáció jelentősen javíthat a versenyképességen, de fokozhatja a digitális kompetenciákkal nem rendelkező csoportok – főként akik jelenleg a feldolgozó iparban dolgoznak – lemaradását. Magyarországon az jelenthet problémát, hogy pont azokban a munkakörökben foglalkoztatják a legtöbb embert, amelyek a leghamarabb szűnnek meg, ha a digitalizáció beindul. Az egész EU-ban a felnőttképzési rendszerek és a közszolgáltatások átalakítására lesz szükség, hogy a technológiai fejlődés ne növelje a társadalmi egyenlőtlenséget – írják legújabb elemzésükben a Centre for European Political Studies (CEPS) szakértői.
Az előrejelzéseket készítő amerikai gazdasági és piaci elemzőknek ismét nehéz dolguk van. Tovább tetézi a gondokat, hogy míg 2023-ban a vártnál jobb adatok okoztak meglepetést, addig 2024-ben a tényleges adatok a prognózisokhoz képest sokkal kedvezőtlenebbek lehetnek.
David Ricardo – aki az 1800-as évek elején a modern közgazdaságtan egyik alapítójának számított – felismerte, hogy a gépek nem szükségszerűen jók vagy rosszak. Nem is lehetne aktuálisabb napjainkban az a meglátása, miszerint a gépek munkahelyeket számolnak fel vagy teremtenek. Mindez alkalmazásuk módjától, illetve attól függ, hogy ki hozza meg az erre vonatkozó döntéseket.
A pénzügyi szektor a digitalizáció egyik úttörője: jelentősen átalakultak az elmúlt évtizedben a fizetési szokásaink és a banki ügyintézés formái. A Covid járvány erre csak rátett egy lapáttal, és felgyorsította a felhasználók átállását a digitális ügyintézésre, a következő években pedig várhatóan még inkább felpörög a folyamat intenzitása. A Portfolio Fischer Andrást, az OTP Bank innovációs igazgatóját, az OTP Lab vezetőjét a mesterséges intelligencia banki felhasználásáról, a digitális munkatársakról és a pénzügyekben tapasztalható generációs különbségekről kérdezte. A témáról bővebben a GEN Z Fest-en ad elő a szakember, május 9-én az Akváriumban.
Gelencsér András már többször hangot adott a globális felmelegedéssel kapcsolatos lesújtó véleményének, miszerint a folyamat megállításával már elkéstünk, a következmények elkerülhetetlenek. Ugyanakkor ez korántsem jelenti, hogy ölbe tett kézzel kéne nézni a világégést, hanem fel kell készülni egy, a mostanitól teljesen eltérő életmódra, berendezkedésre, amibe aligha férnek bele a repülős kiruccanások és a Kínából rendelt kütyük. A Pannon Egyetem rektora és HUN-REN Levegőkémiai Kutatócsoportjának vezetője május 2-án, Veszprémben tart előadást a Portfolio és az egyetem közös konferenciáján arról, miért tévút a jelenlegi fenntarthatósági politika és mit lehetne tenni azért, hogy elkerüljük civilizációnk összeomlását.
Ahelyett, hogy vakon bíznánk a történelmi változások természetéről szóló elegáns, de leegyszerűsítő elméletekben, sürgősen arra kell összpontosítanunk, hogy a diszruptív (teremtve romboló) innováció következő hulláma milyen hatással lehet a társadalmi, demokratikus és polgári intézményeinkre. Ha ezt a technológiai vállalkozókra bízzuk, akkor az azzal a kockázattal jár, hogy több rombolást – és kevesebb teremtést – fogunk előidézni, mint amire eredetileg számítottunk.
Miközben sokat lehet olvasni arról, hogy a Z-generáció tagjai számára mekkora nehézséget jelent, hogy igazodjanak a korábbi nemzedékek által követett munkahelyi normákhoz, arról kevesebb szó esik, hogy a jellemzően szüleikből álló X-generációnak milyen kihívásokat okoz, hogy az online, digitális világba beleszületett Z-generáció megjelent a munkaerőpiacon. Az X-generációnak emellett azzal is meg kell küzdenie, hogy az előttük lévő baby boomer nemzedék tagjai sok esetben még mindig vezető pozíciókat foglalnak el a munkaerőpiacon.
A villamos energia átviteli hálózat, mely Európa országait összeköti, már ma is integráltan működik, mind műszaki, mind kereskedelmi szempontól. Ugyanakkor a jelenlegi rendszerek csak a menetrendezett villamosenergia-szállításokra fókuszálnak. Kutatásunk vizsgálatai szerint a már meglévő hálózat kapacitása akkor használható ki a leghatékonyabban, ha a területi, regionális alapon szervezett piacok közötti szállítások hálózati koordinációja mellett a különböző típusú energiatermék piacai közötti koordináció is megvalósul. Jelen összefoglaló cikk a Sustainable Energy, Grids and Networks folyóiratban megjelent tudományos közleményünk alapján készült.
A járműipar számos országban a meghatározó ágazatok közé tartozik, amely nagyban hozzájárul a foglalkoztatottsághoz, az exporthoz és végső soron az emberek jóllétéhez is. Az utóbbi években azonban az ágazatban egy drasztikus folyamat kezdődött el, amit elsősorban a fenntarthatóság és a környezetvédelem váltott ki. A hagyományos meghajtás (benzin és dízelmotor) helyett egyre több a hibrid és az elektromos meghajtással bíró jármű. Azok az országok, akik nem reagálnak időben ezekre a folyamatokra, a technológiai váltásban lemaradnak, ami a járműiparuk hanyatlásához és lassabb gazdasági fejlődéshez vezethet. Ezek fényében ebben a cikkben a kereskedelmi adatok segítségével bemutatom, hogyan teljesítenek a legfőbb országok a járműiparban zajló átmenetet tekintve, és kik állnak nyerésre ebben a folyamatban.
Tovább mérséklődött a szakemberhiány az építőiparban. Az átlagos várakozási idő 52 napra rövidült februárban. A munkadíjak ugyanakkor tovább emelkedtek, az átlagos négyzetméterár 18 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi adatokhoz képest, átlépve a tízezer forintos lélektani határt – ismertette friss kutatásának eredményeit a Mapei Kft.
Az építőipar hatékony működésében kiemelt szerepe van a munkaerőpiaci utánpótlásnak, ami szoros összefüggésben áll az elérhető képzésekkel. Bár a szakképzési törvény tavalyi módosítása lehetővé tette a képzésben érdekelt vállalkozások és az intézményekben tanulók szorosabb együttműködését, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) tapasztalatai szerint a képzésekben így is kevés vállalkozás vesz részt, miközben magas a végzettség nélküli iskolaelhagyók száma. Mivel lehetne mindezt javítani? Az alábbiakban a szövetség javaslatai alapján ezt jártuk körül, és azt is megmutatjuk, mennyit keres ma egy építőipari szakmunkás.
Sokan aggódnak a mesterséges intelligencia környezetre gyakorolt káros hatásai miatt, de vajon tényleg csak veszélyt jelent? Az AI nem csupán a digitális tartalom létrehozásának és feldolgozásának eszközeként szolgál, hanem fontos szerepet játszik környezetünk megóvásában is: tartalomtömörítés az energiahatékonyság érdekében, adatközpontok optimalizálása, az éghajlatváltozás modellezése, az anyagkutatás felgyorsítása.
A Goldman Sachs szerint a mesterséges intelligencia (AI) iránti érdeklődés az S&P 500 vállalatok körében példátlan szintre emelkedett - írja a Reuters.
Elégedetlen az orosz önjáró tüzérségi eszközök gyártási ütemével Szergej Sojgu védelmi miniszter, a fegyverek előállításának fokozására szólította fel az orosz hadiipar vezetőit - írja a Reuters.
A hazai televíziós piac karakteresen átalakult az új évezredben a technológiai fejlődés, a médiafogyasztási szokások változása és a digitális platformok megjelenése miatt. 1997 óta egyre több időt töltünk képernyők előtt – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatásából. A tévénéző közönség az elmúlt két és fél évtizedben gyorsabban öregedett, mint általában a magyar lakosság: 2022-ben átlagosan tíz évvel voltak idősebbek a képernyő előtt ülők a lakosság átlagánál, míg huszonöt éve ez a különbség csupán négy év volt.
Sakk-matt helyzetben a vezetés
Egy hétvégi jelentés alapján rossz a pénzintézetek kockázatkezelése.
A politikai fordulatról szóló legfontosabb információk, egy helyen.
Egy nap alatt 50 millió dollárt zsebelt be az elnökjelölt.
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
A Checklist szerdai adásában egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük ifj. Becsey Zsoltot, az Unicredit vezető elemzőjét.
